importálni fogok egy angolt, hogy tanítsa meg az olaszokat sorban állni (utána pedig exportálni fogok egy olaszt Angliába, hogy lazítsa le kicsit őket, hogy ne alkossanak akkor is sort, mikor az teljesen felesleges)

nagyon szeretem egyébként, hogy az olaszok mindig valami jót kívánnak; a mindenhol máshol is természetes dolgoktól elkezdve (pl.:jó hétvégét!) a szokatlanabbakon át (jó edzést!, jó vásárlást!) az egészen aranyosakig (pl.: az órakezdés után 20 perccel megérkező csajnak - ami egyébként teljesen természetes, a tanárok sem érkeznek szinte soha pontosan, cserébe nem sértődnek meg, ha egyes diákok az óra felénél felállnak, elköszönnek és távoznak, sőt még vissza is köszönnek nekik - odaszólt a csoporttársa, hogy "benarrivato!", ami "örülök, hogy megérkeztél"-ként fordítható le leginkább)

mindenesetre nagyon tetszik ez az én hozzáállásomtól sokszor igen távol álló megközelítés, hogy minden lehet jó...